Külgazdasági újságíró-elemzőt keres a Portfolio
Új év, új lehetőség: a magyarországi online gazdasági média vezető szereplője, a Portfolio lelkes és szakmai sikerekre éhes külgazdasági újságíró-elemzőt keres az Uniós Források rovatába.
Új év, új lehetőség: a magyarországi online gazdasági média vezető szereplője, a Portfolio lelkes és szakmai sikerekre éhes külgazdasági újságíró-elemzőt keres az Uniós Források rovatába.
Az eddigi 185,2 milliárdról 16,4 milliárddal 201,6 milliárd forintra növelte a kormány az M30-as autópálya Miskolc–Tornyosnémeti-országhatár közötti 60 km-es autópálya szakaszra szánt EU-pénz összegét és közel ugyanennyivel csökkentette a projekt megtérülő projektköltségének kalkulált összegét – derül ki egy friss kormányhatározatból.
Az EU 101,2 millió euróval támogatja a környezetvédelmet a LIFE-projekt keretében - jelentette be az Európai Bizottság illetékes szóvivője hétfőn Brüsszelben. A LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai program keretében megvalósuló legújabb projektek kilenc tagállamban, Cipruson, Észtországban, Franciaországban, Görögországban, Írországban, Lettországban, Szlovákiában, Csehországban és Spanyolországban valósulnak meg.
Hazai és uniós támogatással összesen 8,1 milliárd forintot fordítottak az árvízvédelmi biztonság növelésére a Felső-Tiszán egy most befejeződött vízügyi program segítségével - közölte a projekt kommunikációjáért felelős társaság.
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kormány az 1,5 milliárd forintos EU-s és 1,5 milliárd forintos magyar kormányzati támogatásból újjászülető szabadkígyósi Wenckheim-kastély és park rekonstrukcióját, valamint turisztikai célú fejlesztését. A felújítás negyven százalékos készültségi szinten van - közölte a Nemzeti kastélyprogram és Nemzeti várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos pénteken az MTI-vel.
Várhatóan mintegy 50 mikro-, kis- és középvállalkozás kerülhet be az idén a kkv-stratégia kiemelkedő elemének tartott Magyar Multi Programba (MMP) – jelezte egy csütörtöki szegedi eseményen Szepesi Balázs.
„Európa lakosságának kétharmada él választott vezetők által irányított városokban, és valójában itt dől el, hogy megnyerhető-e a klímaharc” – hangsúlyozta 15 európai nagyvárosnak, köztük Budapestnek, az első embere abban a közösen aláírt levélben, amelyet az Európai Bizottság elnökének és az Európai Tanács elnökének címeztek és lényegében minél több közvetlenül a városoknak elosztott EU-forrást kértek azért, hogy besegítsenek a 2050-es klímacél teljesítésébe. A visegrádi országok fővárosainak vezetői emellett a kelet-közép európai demokráciák válságára hivatkozva, az EU alapértékeinek védelme érdekében is kérik a közvetlenül brüsszeli támogatások lehetőségét.
A 2021-2027-es uniós költségvetés végső kereteiről szóló döntés meghozatala érdekében február 20-ra rendkívüli EU-csúcsot hívott össze az Európai Tanács elnöke, és ennek apropóján a minap a Portfolio azt foglalta össze egy elemzésben, hogy milyen okok miatt vannak feszítő keretek a büdzsében, melyek a legfőbb vitás pontok a tagállamok között, illetve azt vázoltuk, hogy a magyar kormánynak és társadalomnak mire kell felkészülnie a feszítő keretek láttán. Az elemzésben a Közös Agrárpolitikára, a közvetlen támogatásokra és a vidékfejlesztési források kilátásaira is kitértünk és ennek kapcsán küldött szerkesztőségünknek vélemény cikket Dr. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége főtitkárhelyettese. Az alábbiakban az ő vélemény cikkét közöljük változtatás nélkül.
A 2021-es év - csakúgy, mint 2014 is volt – átmeneti év lesz a Közös Agrárpolitikában, amely alatt a jelenleg érvényes támogatási rendszer szerint kapják meg a gazdálkodók az uniós támogatásokat – jelezte az Agrárközösség-NAIK Roadshow 2020 utolsó, Hódmezővásárhelyen tartott állomásán Feldman Zsolt. Elmondása szerint a Vidékfejlesztési Program pályázatainak nagy része lezárult, a kifizetett támogatások összege mára meghaladta a 600 milliárd forintot.
Biztosan találnak olyan megállapodási lehetőséget az Európai Unió következő, többéves költségvetése ügyében, amely mindenkinek jó lesz, de ehhez még idő kell - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Berlinben. A kormányfő a német kancellárral közösen nyilatkozott a sajtónak.
Szomorú sztori bukott ki annak az EU-s programnak a hatására, amely a lakosság számára ingyenes ivóvíz minta bevizsgálását teszi lehetővé az ólomszennyezés beazonosítására, illetve kezelésére, ugyanis az Átlátszó cikke szerint egy V. kerületi lakos vízmintájában a csapnyitás után hatszoros, 1 perces folyatás után pedig még mindig kétszeres lett az ólomtartalom a megengedetthez képest. Az eredményre hónapokat kellett várni, egy másik mintában közben kilencszeres érték jött ki. A projekt már csak március végéig tart, a biztonságos ivóvíz szűrők hivatalos listájára pedig még legalább nyárig várni kell. Közben a budapesti ivóvíz szolgáltatás fejlesztését támogató EU-s program csúszik, kifizetést még mindig nem mutat a hivatalos támogatási adatbázis.
A már eddig is 24,7 milliárdra csökkentett pályázati keretet most 20,5 milliárd forintra tovább faragták a „Bölcsődei férőhelyek kialakítása, bővítése” című, TOP-6.2.1-19 kódszámú, önkormányzatoknak szóló uniós pályázat esetén – derült ki a hivatalos oldalon pénteken közzétett közleményből. A módosított felhívás szerint Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén külön eljárásrendi szabályok érvényesek a pályázókra.
Januárban kétéves csúcsra, csaknem 290 milliárd forintra ugrott az EU-támogatások havi kifizetése Magyarországon, így az összesen kiutalt támogatás átlépte a kerek 7000 milliárdos határt – derül ki a Portfolio szokásos hónap eleji vizsgálatából. Közben a gazdaságfejlesztési pályázatoknál tömegesen mondott vissza szerződéseket a hatóság, így havi szinten szokatlan módon csökkent a megítélt összes támogatás darabszáma. A felpörgő itthoni támogatás-kifizetéssel párhuzamosan Brüsszelből csak 45 milliárd forintnyi átutalás érkezett, így az év első hónapjában újra nagyobb terhet jelentett a magyar államháztartásnak az EU-s programok finanszírozása.
Egyszerre lenne érdeke a magyar kormánynak a további időigényes tárgyalás a 2021-2027-es uniós költségvetésről, mert így hátha javítható a magyar eredmény, és közben az is, hogy már ebben a hónapban megállapodjanak róla, mert ez kevésbé veszélyeztetné a 2021—2022-es itthoni gazdasági teljesítményt. Ugyanígy az EU-pénzek belső szerkezetében, a felzárkóztatási és agrártámogatásoknál is erős szorításba került a kormány, akárcsak a jogállamisági feltételek uniós kifizetéshez kötésében. Most úgy tűnik, hogy ebből a többszörös szorításból a február 20-i rendkívüli EU-csúcson ki fog törni a kormány, mert megszületik a nagy alku, de az, hogy mi lesz ennek az alkunak magyar szempontból az eredménye, még nagy kérdés.
A magyar élelmiszeripar 2014-2020 között több mint 360 milliárd forint támogatásban részesült, az agrártárca következő hétéves fejlesztési terve pedig megalapozza a szektor további innovációját - közölte Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára egy keddi sajtótájékoztatón.
Még mindig tisztességtelen, sportszerűtlen és igazságtalan az Európai Unió 2021-2027-es időszakra vonatkozó költségvetési javaslata, ilyen jelzőket használt ma Orbán Viktor magyar miniszterelnök azután, hogy Brüsszelben találkozott Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével. A magyar kormányfő szerint azért sportszerűtlen az új költségvetési terv, mert olyan módosítások vannak benne, amelyek a szegényebb országoktól a gazdagok irányába kívánnak pénzeket átcsoportosítani.
A kisgyermekes szülők bölcsődei díjtámogatásáról szóló EU-pályázat után most egy újabb olyan pályázat nyílt, ami szintén erre a célcsoportra koncentrál: segít a képzésükben, elhelyezkedésükben és akár ösztöndíjat is nyújt.
Nincs szükség itthon az EU-s fejlesztések ellenőrzésének szigorítására, inkább a meglévő lehetőségeket kell jobban kihasználni a korrupciós és csalási kockázatok visszaszorítására – mondták a téma szakértői a Transparency International Magyarország pénteki konferenciáján. Néhány elég erős kijelentés is elhangzott az eseményen: az Európai Bizottság egyik illetékese azt firtatta, hogy miért nem ülnek többen börtönben az uniós pénzekkel visszaélés miatt, amire egy kormányzati illetékes megjegyezte: a hatalmi ágak szétválasztása terén kell keresni a választ. Egyébként nagyon egyszerű módszer is létezne a túlárazások kivédésére, csak valamiért nem lép senki. Azt is kiderült: kézzelfogható anyagi előnyei vannak, ha minél inkább bevonják a nyilvánosságot a projektek nyomon követésébe, ugyanis hirtelen 200 millió forinttal 1,3 milliárdra sikerült lefaragni az M6-os autópálya Bóly-Ivánvárda közötti szakaszának tervezésére kiírt közbeszerzésben a becsült árat egy civil ellenőrző mechanizmus keretében.
Több mint 2 milliárd forint Európai Uniós támogatásból valósult meg a Magyar Honvédség katasztrófavédelmi eszközparkjának fejlesztése, amely elsősorban az árvíz elleni védekezésben való közreműködés képességeit fejlesztette – közölte a Magyar Honvédség az MTI Sajtószolgálatán keresztül.
Míg 2018-ban összesen 47 169 férőhely állt rendelkezésre a különböző bölcsődei ellátási formákban a gyermekek fogadására, addig 2019-ben 48 702 - derül ki a KSH adataiból. Az elmúlt egy év során az összes ellátási formában együttvéve 1533 férőhely-növekedés mutatkozott, a legdinamikusabb bővülés (997) az úgynevezett mini bölcsődék férőhelyszámában következett be. A bölcsődei férőhelyhiány enyhülésében fontos szerepe van az EU-pénzeknek is, hiszen több mint 100 milliárdos keretet különített el erre a célra a kormány.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
